Kategória: Mozgásszervi Magánrendelő

Hogyan határozzuk meg az izomfájdalmunkat?

Izomtónus, izomerő

A vázizomzat testünk tömegének 40%-át teszi ki. Az izomzat funkciója az összehúzódás és elernyedés, ami a test elmozdulását vagy a test stabilizálását eredményezi.

Az izomzat működésében sokféle zavar következhet be az egyszerű izomgörcstől a teljes izomszakadásig.

Az izomzatot érintő fogalmak tévesen keverednek a köztudatban, ezek között próbálunk rendet tenni.

Sokszor tapasztalom, hogy a panasz leírása, meghatározása is nehéz. Persze irányadó, hogy nyilall, húzódik, fáj, lüktet, feszül, szükséges azonban az, hogy el tudjuk magyarázni, hogy az izomzat milyen állpotban van és miért ezeket a tüneteket produkálja.

Szóval kezdjük az elején. Az izomtónus a passzív mozgással szembeni ellenállást jelenti. Trauma, gyulladás, megerőltetés és számos más tényező hatására az izomzat a megszokottól eltérően kezd viselkedni. Kihangsúlyozom, hogy itt nem a veleszületett izomrendellenességekről beszélünk.

Az izomműködés állapotai

1.) Normális

Teljes izomműködés, nagy ellenállással szemben is - ilyenkor nincs semmi probléma az izomzat megfelelően feszül és ernyed.

2.) Csökkent (petyhüdt, hypoton)

Az izom ellenállással (kis erőkifejtés, ill. gravitáció) szemben csökkent erőt tud csak kifejteni. Az izomerő gyenge, nem tart a kívánt funkciót nem produkálja. Az izomzat megerősítésre szorul.

3.) Fokozott (spasztikus)

Állandósult, kóros izommerevség, az egész izom feszes, nem “enged fel”. Ide tartozik az ún. izomgörcs is, mely az izom akaratlan, fájdalmas összehúzódása, ami lehet „pulzáló” vagy folyamatos. Pl. ilyen az éjszakai vádligörcs. Ha az izomzatban csökken a keringés, romlik az anyagcseréje, funkciója, ezért a környező izmok munkába lépnek és kompenzálnak. A „túlteljesítő” izmok merevvé és feszessé válnak. A normál izomműködés a feszesség feloldása utána érhető el.

Dr. Koroknai András

reumatológus főorvos
foglalkozás-egészségügyi szakorvos

Hasonló panaszok esetén keressen minket bizalommal,
a gomb segítségével kérjen ingyenes visszahívást!

 INGYENES VISSZAHÍVÁS

Mi az akut és krónikus hátfájás közötti különbség?

Akut (hirtelen jelentkező) hátfájás

A hátfájdalom létrejöhet egy hirtelen mozdulat, pl. emelés, felállás, túlerőltetett edzés, elesés, baleset következtében. Ilyenkor a fájdalom egy külső behatás (trauma) eredménye, ami érintheti az izmokat, a csigolyák közti kis ízületeket, súlyosabb esetben pedig magát a csigolya csontállományát. Az általános akut fájdalom tapasztalat szerint nem tart tovább 2-3 hétnél.

Krónikus (régebb óta tartó) hátfájás

A krónikus hátfájdalom általában 3 hónap elteltével sem csillapodik. Oka lehet gyulladás, kopásos eredetű csigolya elváltozás, meszesedés, súlyosabb esetben gerincsérv.

Milyen vizsgálat jöhet szóba?

A hátfájdalom okát elsődlegesen a beteg kikérdezésével és fizikális vizsgálattal  állapítjuk meg. A degeneratív elváltozások és egyéb gyulladásos betegségek diagnózisához speciális vérvétel és röntgen  felvétel kérése lehet indokolt. Gerincsérv gyanúja esetén MRI vizsgálatot szervezünk a betegeink részére.

Milyen kezelés jöhet szóba a panasz enyhítésére?

Az akut hátfájást fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő injekció beadásával, súlyosabb esetben infúzió lefolyatásával kezeljük. Kiegészítő terápiaként elektroterápiát vagy ultrahangterápiát alkalmazunk. A diagnózis birtokában komplex terápiás tervet állítanak össze szakorvosaink.

csigolya meszesedés

Rándulás

Fizioterápiás kezelés