A Magyar Reumatológusok Egyesülete Elnökségének állásfoglalása

Útmutatás a gyulladásos reumatológiai és immunológiai kórképekben szenvedő betegek koronavírus elleni védőoltásával kapcsolatosan

Az alábbi állásfoglalást a szegedi Reumatológiai és Immunológiai Klinika levele alapján készítettük, és mint hivatalos MRE állásfoglalást közöljük.
Egyesületünk álláspontja szerint – követve a nem­zetközi és hazai ajánlásokat – minden krónikus auto­immun–reumatológiai betegünknek javasoljuk a koronavírus elleni védőoltás beadását!

A védőoltások mellékhatásainak súlyossága nincs arányban azzal a súlyos, akár életveszélyes betegséggel, amit a védőoltás elmaradása esetén a koronavírus okozhat egy autoimmun–reumatológiai betegnek. A védőoltás megfelelő idő eltelte után a COVID­19 betegségen átesetteknek is javasolt.
A jelenleg Magyarországon forgalomban lévő oltó­ anyagok a jelen vizsgálati eredmények alapján bizton­ságosnak tekinthetők.
A többféle védőoltás közül az mRNS alapú, Pfizer és Moderna cégek által gyártott vakcinákat, valamint az AstraZeneca és a Johnson&Johnson vírusvektor alapú vakcináját 18 év felett minden életkorban, és az alapbetegségtől függetlenül, így autoimmun–reuma­tológiai betegségekben is lehet alkalmazni.
A szintén vírusvektor alapú Sputnik­ V ­vakcinát és az inaktivált/ elölt vírust tartalmazó kínai Sinopharm­ vakcinát ható­ sági határozat alapján minden korcsoport kaphatja, megfelelően kezelt és egyensúlyban tartott krónikus (autoimmun/reumatológiai) betegek is. Arról, hogy az Ön betegsége egyensúlyban van­e, konzultáljon keze­lőorvosával.
Ezen vakcinákat – a Johnson&Johnson egydózi­sú vakcinája kivételével – két fázisban kell beadni, a második dózist a vakcina típusától függően 2–12 hét­ tel az elsőt követően, és ezután egy héttel tekinthető megfelelő mértékűnek a védettség.
A fogamzásképes nők a második oltás után leg­ alább 2 hónapig kerüljék a terhességet!

Az oltással szembeni legfőbb ellenjavallatok

• a korábbi védőoltások kapcsán jelentkező súlyos allergiás/anafilaxiás reakció (de ez esetben is érde­mes konzultálni az oltóhely orvosával, aki szükség esetén allergológus szakvéleményét kérheti ki – elenyészően ritka azon eseteknek a száma, amikor allergia miatt nem javasolt a védőoltás felvétele!),
• akut lázas állapot,
• krónikus betegség akut fellángolása esetében –, 
vagyis, ha autoimmun, illetve gyulladásos reumato­lógiai betegsége az átlagosnál jelentősen erősebb gyulladásos tüneteket mutatna – azt javasoljuk, hogy keresse meg kezelőorvosát!

Gyakoribb mellékhatások

• fájdalom, duzzanat, bőrpirosodás a beadás helyén,
• fáradtságérzés,
• fejfájás,
• émelygés,
• izom­ és/vagy ízületi fájdalom,
• hidegrázás, láz

Ritka mellékhatások lehetnek továbbá

• megnagyobbodott nyirokcsomók,
• rossz közérzet,

• végtagfájdalom,

• álmatlanság,
• viszketés az injekció beadási helyén.

A felsorolt reakciók enyhítésére fájdalom­ és/vagy lázcsillapító gyógyszerekkel (pl. paracetamolt tartal­mazó termékekkel) tüneti kezelés alkalmazható. Ezek azonban átmeneti reakciók, melyek szövődmények nélkül, általában 1­3 napon belül megszűnnek. A második oltást követően tapasztalatok alapján erőtel­jesebb mellékhatások jelentkezhetnek (láz, levertség, fejfájás), de ezek általában szintén 1­3 napon belül megszűnnek.
Védőoltás gyógyszeres kezelés mellett
Azon autoimmun–reumatológiai betegek, akik immun­ gátló­kezelésben részesülnek, biztonsággal kaphatják az oltásokat, fokozottabb mellékhatások nem várha­tók. Arról sincs adatunk, hogy a védőoltás a gyulladá­sos betegségét fellobbantaná.
A tartós kis dózisú kortikoszteroid­kezelés mellett a vakcinák biztonságosan alkalmazhatók. Az európai elvek szerint, alapvetően egyik immungátló, biológiai terápiás szer mellett sem kell a gyógyszeres kezelést felfüggeszteni, hanem a védőoltás beadható. Egyedül cyclophosphamid­ (Cytoxan, Endoxan) és rituximab­ (MabThera, Ruxience) kezelés esetén, illetve annak tervezésekor érdemes külön is egyeztetni reumato­lógus kezelőorvosával. Ezek a szerek azok ugyanis, amelyek az oltással egyidőben adva igazoltan csök­kentik a vakcinára adott megfelelő immunválaszt. A cyclophosphamid­ kezelést érdemes a vakcina­ dózisok beadását követő hétre, a rituximab­kezelést pedig a második oltást követő 2–4. hétre időzíteni amennyiben lehetséges. Egyéb típusú immungátló kezelés dózisát és adagolását nem szükséges módo­sítani az oltás tekintetében.

Kérjük, kérdéseivel keresse fel gondozó reumato­lógus kezelőorvosát! Ahogy új adatok is megjelennek, ajánlásunkat folyamatosan megújítjuk majd.

Jó egészséget kívánunk! Budapest, 2021. március 12.

A Magyar Reumatológusok Egyesülete Elnöksége

Megjelent: Magyar Reumatológia, 2021, 62, 4-7