Kit ne ijesztene meg, ha végtagjai akár csak pár másodpercre is, de önálló életet élnének. Mozgásunk és a testünk feletti kontroll elvesztése mögött számos ok állhat, de kérjük ne gondoljon rögtön a legrosszabbra.

Mit tegyen, ha az izomrángás többször is előfordul?

Egy izom vagy izomcsoport akaratlan rángatózását (myoclonus) számtalan esetben tapasztalhatjuk. Rendszerint ártalmatlan, átmeneti jelenség, ritkán azonban, rendszeresen ismétlődve zavaróvá válhat.

Nyugtalan láb szindróma tünetei

Neurológusként a fenti tünettel leggyakrabban ún. nyugtalan láb szindróma esetében találkozunk. Ez egy alvászavart okozó, mozgási rendellenesség, melynek során a beteg fekvés, pihenés alatt kellemetlen színezetű húzó, csiklandozó érzést tapasztal lábaiban, ami mozgásra, rángatózásra, sétálásra enyhül. Sajnos a nyugtalan láb szindróma sok esetben kellemetlenné teszi életvitelünket, mert képtelen az ember nyugodtan egy helyben feküdni, ülni, anélkül, hogy a lábát ne nyújtogassa, mozgassa.

Nehézkessé válik egy hosszabb buszos utazás, végigülni egy színházi előadást, arról nem is beszélve, hogy az éjszaka jelentkező tünetek miatt számtalanszor felébredhetünk, megszakítva a pihentető alvást.

Nyugtalan láb szindróma okai

Egyes esetekben a karokban is jelentkezhet, pontos oka nem tisztázott, családi halmozódás jellemző és D2 dopamin receptorok rendellenes működésével függhet össze.

Az ún. másodlagos esetekben vashiány, cukorbetegség, veseelégtelenség, alkoholizmus, keringészavar, ásványi anyagok hiánya, vitaminhiány állhat a hátterében. Nőknél 1,5 X gyakoribb.

Nyugtalan láb szindróma kezelései

Kezelésként első körben vitaminkorrekciót alkalmazunk, valamint súlyosabb esetekben kis dózisú dopaminerg gyógyszereket adunk. Ez olyan készítmény, amit Parkinson kórképben is használunk.

Életünk folyamán mindannyian megtapasztaljuk az alvás – ébrenlét határán jelentkező alvási myoclonust, ami stresszes időszakban gyakran jelentkezik, de ártalmatlan jelenség, sokan mégis egy epilepszia altípussal a myoclonus epilepesziával tévesztik össze. Ez a páciens megfelelő kikérdezésével és kiegészítő vizsgálatokkal (pl. EEG), könnyen elkülöníthető.

Fontos kihangsúlyozni, hogy krónikus kialvatlanság, krónikus stressz esetén az éjszakai kellemetlen rángatózó esetek sűrűsödhetnek. Fontos, hogy ilyen esetben az életvezetésünkben is eszközöljünk változásokat, mert a kimerültségből eredő végtagrángás a szervezet segítségért kiáltó jelzése.

Pánik betegségben, amfetamin megvonási tüneteként, pszichiátriai gyógyszerek mellékhatásaként, magnézium hiányos állapotban, sclerosis multiplexben, stroke-ban, polyneuropathiában Parkinson- kórban és egyes ritka neurológiai kórképekben ( Huntington- kór, Creutzfeld -Jakob betegség ) is jelentkezhet akaratlan végtagrángás.

A kivizsgálás első lépéseként fontos egy részletes labor vizsgálat, ami a rutinon túl ( vérkép, máj- vesefunkció, ionok, Mg, vércukor, vas) magában foglal néhány kiegészítő elemet ( B12, folsav, TSH, ferritin, CK).

A terápia minden egyes esetben a kiváltó ok függvényében más és más.

Az ismétlődő eseteket nem szabad elbagatellizálni, kérje neurológus szakorvos segítségét.