Keresztszalag szakadása: Mi lehet az oka és mi a megoldás?

LCA: Az elülső keresztszalag szakadása

Napjainkban az elülső keresztszalag (LCA) szakadása az egyik leggyakoribb térdsérülés, melynek számtalan oka lehet. A sérülések több, mint felét sportolás közben szenvedik el a betegek, de nem ritkán a mindennapi élet során is kialakulhat.

A sérüléseknél a bemelegítés hiánya, a hirtelen irányváltoztató mozgás, valamint a testi kontaktus áll a háttérben. Az elülső keresztszalag szakadása, azért is problémás, mert általában más térdízületi sérülést is von maga után, ami a legtöbb esetben a belső gyűrűporc (medialis meniscus) szakadása.

Előfordulhat azonban társsérülésként az oldalszalag szakadása is, illetve érintett lehet az ízületi porcfelszín, ami már egy igen komplex sérülés. Ezen deficiteket a legtöbb esetben műtéti eljárással hozzák helyre, ami számtalan következménnyel járhat, mint például az ízületi helyzetérzékelés romlása, az izmok erejének csökkenése, az ízület instabilitása, valamint a mozgásterjedelem szűkülése.

Ezen funkciók helyreállításában rendkívül fontos szerepe van a megfelelően felépített rehabilitációnak, illetve a különböző speciális kezeléseknek. A legtöbb esetben az elülső keresztszalag és a medialis meniscus együttes sérülése a térd propriocepciójának, azaz az ízületi helyzetérzékelésének a romlásához vezet.

Amennyiben konzervatív terápiában részesül a beteg, a legfontosabb, hogy megfelelő izomerővel rendelkezzen, amivel kompenzálni lehet a sérült szalagot. Ritka, hogy az elülső keresztszalag teljes szakadása esetén a konzervatív terápiát részesítik előnyben.

Szalagszakadás következtében számos más struktúra is sérülhet, ezáltal súlyosbítva az alapsérülést.

A kulcs: Megfelelő rehabilitáció

Amennyiben szalagpótlásra kerül sor, utána rendkívül fontos a megfelelő rehabilitáció, hiszen a szalag pótlásával nem oldódik meg teljesen a probléma, kemény rehabilitációs munka következik, ami a lentiek szerint épül fel.

Maximális védelmi fázis

Az első néhány hétben egy egyszerű gyakorlatsort kell végrehajtania a betegnek, amivel az elsődleges cél a mozgástartomány növelése, illetve minimális izomerősítés. Ezt az időszakot gyógytornász szempontból maximális védelmi fázisnak nevezzük, mely általában 6 hétig tart.

Terdserules utani rehabilitacio Koroknai Medical scaled

Izomzat felkészítése és erősítése

A későbbiekben nagy hangsúlyt kell fektetni az izomerősítésre, hogy a térd körüli izmok visszanyerjék a sérülés előtti állapotukat, ezzel segítve a pótolt szalag funkcióját. A legfontosabb a négyfejű combizom (musculus quadriceps) megerősítése, mely a térd fő stabilizátora és gyengülése esetén megbomlik az ízületi egyensúly.

Elsősorban a vastus medialis izom az, ami biomechanikailag a legnagyobb jelentőségű a rehabilitáció során. A megfelelő vastus medialis izomerő hiányában a térd nyújtása nem teljes, elmarad az extensiós véghelyzet. Ezen kívül fontos szerepet kapnak a rehabilitáció során az ischiocruralis izmok, a m. triceps surae és a m. sartorius.

Amennyiben komplex sérülés helyett csak a LCA szakadásáról van szó, könnyebb és gyorsabb a rehabilitáció. Abban az esetben, ha bármilyen társsérülésről beszélünk, hosszabb és specifikusabb rehabilitációra is szükség lehet.

Fontos, hogy a gyógytornász, akivel együtt dolgozunk, pontosan tudja, hogy melyik védelmi fázisban mit szabad és főként mit nem! A gyakorlatok felépítése főleg a műtéti technikától, a tiltott mozgásoktól, a fájdalomtól, illetve a beteg állapotától függ.

Elülső keresztszalag szakadás után 6 hónappal a beteg visszatérhet sportolni, ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő sportspecifikus gyógytorna, ami lassan és fokozatosan visszaszoktatja az ízületet a beteg sérülés előtti aktivitási szintjére, ezzel minimalizálva az újrasérülés kockázatát. Nagyon fontos kiemelni, hogy a fájdalom hiánya nem jelenti a teljes gyógyulást, így ajánlott az operáció után legalább fél évig gyógytornára járni, hogy megelőzzük az újabb sérüléseket, hogy a pótolt szalag megfelelően el tudja látni a funkcióját.