A köztudatban a hát- vagy derékfájást könnyű megítélésű betegségnek tartják, amit könnyen, rövid időn belül lehet kezelni. Az esetek többségében ez igaz is, viszont vannak esetek, amikor a hátfájás hátterében komoly és összetett ok áll.

A csigolya-összeroppanást kompressziós csigolyatörésnek is nevezzük. Elsősorban a háti és ágyéki csigolyák lehetnek érintettek, jelentős fájdalom alakul ki, a gerinc stabilitása csökken, a beteg tartása előrehajlóvá válik.

Mi állhat a háttérben?

Hátterében leggyakrabban csontritkulás áll. A csigolya összeroppanása gyakran egy esés, trauma következménye, de súlyosabb csontsűrűség csökkenés esetén kisebb sérülés mellett, vagy akár a mindennapi tevékenység közben is létrejöhet.

Ebben az esetben a csontszerkezetben létrejött anyagcserezavar porózus, meggyengült szerkezetté alakul, aminek a teherbíró-képessége jelentősen lecsökken.

Csontritkulásra hajlamosít

A női nem, a vékony alkat, alacsony testsúly, a változó kor utáni időszak, ill. idős életkor, ágyhoz kötöttség, csökkent fizikai aktivitás, dohányzás, alkoholfogyasztás, pajzsmirigy túlműködés, tápanyag felszívódási zavarok (pl. gyulladásos bélbetegségek, cöliákia kapcsán), férfi ill. női nemi hormonok alacsony szintje, szülőknél ismert combnyaktörés, gyulladásos reumatológiai betegségek, bizonyos gyógyszerek szedése (pl. kortikoszteroidok, véralvadásgátlók, epilepszia elleni szerek, gyomorsav csökkentők és pajzsmirigyhormonok).

Összeroppan a súly alatt?  Mi állhat a csigolya-összeroppanás hátterében?

Az esetek lényegesen kisebb részében a csigolya-összeroppanás hátterében daganatos betegség, azon belül is csontáttét (emlő-, tüdő-, prosztata-, vagy pajzsmirigydaganat) áll.

Ebben az esetben a csigolya-összeroppanás már következmény és mielőbb el kell kezdeni felkutatni a primer daganatos megbetegedést.

Összeroppan a súly alatt?  Mi állhat a csigolya-összeroppanás hátterében?

Mit tapasztalhat?

A fájdalom mozgásra, testhelyzet változtatásra fokozódik, pihenéskor enyhül, köhögés, tüsszentés ronthatja a panaszokat.

A csigolya-összeroppanás az érintett csigolya elhelyezkedésétől függően a helyi panaszon kívül övszerűen előresugárzó, illetve ritkán az alsó végtagok felé kisugárzó panaszt is okozhat.

Mit tehet az orvos?

A beteg fizikális vizsgálatát követően az érintett gerincszakasz kétirányú röntgen felvétele, és laboratóriumi tesztek (rutin labor, szérum kalcium és foszfát, D-vitamin szint meghatározás, pajzsmirigy és mellékpajzsmirigy hormonok) is segítik a diagnózist.

A későbbiekben csontsűrűség vizsgálat (osteodenzitometria) is elvégzendő. Általa meghatározható a 10 évre vetített törési kockázat is. Ezek alapján állítható be a későbbi gyógyszeres terápia.

A csigolya-összeroppanás okozta fájdalom kímélet, fájdalomcsillapítók alkalmazása, kalcium és D-vitamin szedése, fűző viselése, gyógytorna megkezdése, fizioterápia mellett lassan, fokozatosan enyhül.

Amennyiben a beteg panasza a terápia mellett változatlan marad, gerincsebészeti megoldás is szóba jöhet: a törött csigolyatest cementtel feltölthető. Ennek indokoltságát gerincsebész határozza meg további képalkotó vizsgálatok (MR, CT) elvégzését követően.