Bejelentkezés mindennap

9:00-18:00-ig

Dunaújváros:

+36 (30) 475 7830

Budapest:

+36 (70) 571 0071

Foglalkozás-egészségügy

BUDAPEST ÉS DUNAÚJVÁROS

Kinek és mikor van szüksége üzemorvosra?

A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás a munkáltató által finanszírozott, valamennyi munkavállalója számára kötelezően előírt, elsősorban megelőző jellegű orvosi tevékenység, amelyet a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény rendel el.

 

Mi a munkáltatók feladata?

A munkáltató legfontosabb feladata, hogy akkor is, ha csak egy alkalmazottja van, gondoskodjon a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás biztosításáról.

Koroknai Medical - LOGO

Még mindig azt gondolná, hogy csak nagyvállalatoknak van szüksége üzemorvosra?

A munkavédelemről szóló 1993. évi CXIII. számú törvény egyértelmű már egy munkavállaló esetén is kötelezővé teszi a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat elvégzését még akkor is, ha az az egy alkalmazott a cég vezetője vagy tagja. Az alkalmassági vizsgálatok meglétét és a törvény betartását az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) felügyeli és ellenőrzi.

Mit csinál az üzemorvos?

A Koroknai Medical a foglalkozási alapszolgáltatás keretében a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII.25.) NM rendelet 4.§ értelmében az alábbi feladatokat látja el:

  1. Munkaköri alkalmassági vizsgálatok elvégzése, szükséges szakorvosi vizsgálatok kezdeményezése;
  2. Elvégezzük foglalkozási megbetegedések kivizsgálását;
  3. Kivizsgáljuk a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásait;
  4. Elvégezzük az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;
  5. Ellátjuk a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat;
  6. Megtartjuk a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást;
  7. Ellátjuk a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat;
  8. Elvégezzük a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;
  9. Elvégezzük közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát;
  10. Elvégezzük a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés tanácsadást tartunk;
  11. Elvégezzük  az álláskeresők beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő, valamint a közfoglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalók beiskolázás előtti szakmai alkalmassági vizsgálatát.

Ezentúl elsősegély tanfolyamot és tűzvédelmi oktatást is tartunk.

Közreműködünk tűzvédelmi és munkavédelmi tanfolyamok szervezésében, munkavédelmi   szabályzatok kialakításában, valamint kockázatbecslések és kockázatértékelések elvégzésében.

 

Mit vizsgál a foglalkozás-egészségügyi orvos?

A munka alkalmassági vizsgálat célja annak eldöntése, hogy az illető alkalmas-e az adott munkakör betöltésére, illetve folytatására. Orvosunk a jelenlegi státusz felmérésén túl, tájékozódik a korábbi betegségekről és lehetséges munkahelyi ártalmakról.

Fizikális vizsgálat keretében vérnyomást mérésre, látásvizsgálatra (látásélesség, színlátás), hallásvizsgálatra, idegrendszeri vizsgálatra kerül sor.

Egészségügyi kiskönyvhöz kötött munkakörökben foglalkoztatottak esetében további vizsgálatok, elvárások: 3 hónapnál nem régebbi tüdőszűrő lelet bemutatása, a bőr vizsgálata.

A vizsgálati eredmények alapján megtörténik annak kiértékelése, majd az alkalmassági vizsgálat eredményéről a munkáltató elsőfokú alkalmassági véleményt kap.

 

Mikor kell a vizsgálatokat elvégezni?

Négyféle alkalmassági vizsgálatot különböztetünk meg az elvégzésük esedékessége szerint:

  1. Előzetes vizsgálat: amit a munkavállaló alkalmazásba lépése előtt vagy a munkahely megváltozása esetén szükséges elvégezni.
  2. Időszakos vizsgálat: amit általában évente, a felülvizsgálatkor kell elvégezni.
  3. Soron kívüli vizsgálat: melyet kérhet a munkáltató, a dolgozó, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat, a házi- vagy kezelőorvos, a Munkaügyi Központ esetleges egészségi állapot változása esetén, heveny foglalkozási megbetegedés után, eszméletvesztéssel járó vagy ismétlődő munkabaleset után, munkahelyi okokra visszavezethető munkahelyi rosszullétek esetén, 30 napot meghaladó keresőképtelenség után, illetve ha a munkavégzés nem egészségügyi okból fél évet meghaladóan szünetel vagy ha a munkakörülmények jelentősen megváltoznak.
  4. Záró vizsgálat: külön jogszabályban szereplő emberi rákkeltő hatású anyagok tízéves, benzol, ill. ionizáló sugárzás négyéves expozícióját követően a tevékenység, ill. a munkaviszony megszűnésekor. Idült foglalkozási betegség veszélyével járó munkavégzés esetén, ill. akkor, ha a foglalkoztatott a korkedvezményre jogosító munkakörben legalább négy évet dolgozott. Hogyan osztályozzuk a munkavállalókat?

A rendelet – aszerint, hogy a tevékenységüknek mekkora az egészségkárosító kockázata – osztályokba sorolja a munkavállalókat. Ez alapján lehet megtudni, hogy a munkáltatónak kell-e a főműszak idejére üzemorvost biztosítania, vagy sem. A besorolást a munkáltatónak kell elkészítenie.

foglalkozas-egeszsegugy_cegeknek

foglalkozas-egeszsegugy_cegeknek

A jogszabály a dolgozókat a munkakör veszélyessége alapján 4 különböző kategóriába sorolja:

„A” egészségügyi osztály: Ilyenek a bányászat, a kohászat fizikai munkakörei, valamint idetartoznak azok a munkavállalók is, akik ugyan nem fizikai munkakörben dolgoznak, de az “A” foglalkozásegészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik a munkaidejük több mint 50 százalékát.

 

B” egészségügyi osztály: A “B” foglalkozásegészségi osztályba a következő gazdasági tevékenységek fizikai munkakörei tartoznak, vagy az olyan nem fizikai munkakörök, ahol ilyen munkakörnyezetben töltik a dolgozók a munkaidejük több mint a felét:

– mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, vadgazdálkodás, – építőipar, – élelmiszerek és italok gyártása, – dohánytermékek gyártása, – textíliák gyártása, – ruházati termékek gyártása, szőrmekészítés és -festés, – bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbelik gyártása, – fafeldolgozás, – kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás, – vegyi anyagok és termékek gyártása, – gumi- és műanyag termékek gyártása, – nemesfém ásványi termékek gyártása, – nyersanyag visszanyerése hulladékból, – szárazföldi és csővezetékes szállítás, – vízi szállítás, – légi szállítás, – bútorgyártás, – egészségügyi és szociális ellátás, – állat-egészségügyi tevékenység, nyomdaipari termékek gyártása.

Ebben a csoportban 1200 munkavállalónként kell egy orvost és egy ápolót biztosítani a főműszak idejére.

 

„C” egészségügyi osztály: A “C” foglalkozásegészségi osztályba sorolhatjuk az “A” foglalkozásegészségi osztályba nem tartozó ág, ágazat, alágazat, szakágazat ipari, szolgáltató, kutató, számítástechnikai tevékenységgel kapcsolatos fizikai munkaköreiben dolgozókat, valamint azokat a nem fizikai munkakörök munkavállalóit, akik a “C” foglalkozásegészségi osztályt indokoló munkakörnyezetben töltik a munkaidejük több mint a felét. Ekkor elég 1500 munkavállalónként a főműszak idejében biztosítani egy orvost és egy ápolót.

 

„D” egészségi osztály: A legkevésbé veszélyes. Ebbe a foglalkozásegészségi osztályba tartoznak a kutatás-szervezési, kulturális, oktatási, egyéb adminisztratív tevékenységet végző munkavállalók, továbbá az “A”, a “B” és a “C” foglalkozásegészségi osztályba sorolt tevékenységek nem fizikai munkaköreiben dolgozó, más osztályokba nem sorolt munkavállalói is.

 

foglalkozas-egeszsegugy_cegeknekGondoskodjon munkavállalói egészségéről, gondoskodjon cége biztonságáról!

 

Referenciáink:

MOL kút (Diósd)

MOL kút (Kőbányai út)

STH Metál Kft.

Suncafe

Intimkozmetika

Portfolife